Sportos térd sérülések. Térdsérülések, Sportos térd sérülések

LÁB IX. Elülső keresztszalag szakadás Az egyik leggyakoribb sportsérülés. Incidenciája az utóbbi években fokozatosan emelkedik.

Porckopás esélye sérülések után A porckopás egyik komoly rizikófaktora a fizikai sérülés, mivel ez gyengítheti a is. És fordítva is igaz: kopott porcokkal könnyebb megsérülni. Azok, akiknek az ízületei ráadásul extra terhet is cipelnek, még inkább ki vannak téve a sérülés vagy a kopás veszélyének. Mi jelent terhelést az ízületeknek?

Ennek legvalószínűbb oka a népesség körében egyre jobban elterjedő sportos életmód, új, térdízületet különösen igénybe vevő extrém sportok előretörése, valamint a fokozódó teljesítménykényszer az élsportban.

Valószínűleg közrejátszik az is, hogy a sportorvosi és traumatológiai ellátás színvonalának folyamatos fejlődése, valamint az egyre jobban elterjedő MR diagnosztika miatt több eset kerül idejében felismerésre.

Az elülső keresztszalag szakadás jelentőségét elsősorban az adja, hogy kellő kezelés hiányában olyan krónikus ízületi instabilitás jöhet létre, ami nemcsak a sporttevékenységet befolyásolja hátrányosan, hanem korai arthrosishoz sportos térd sérülések a munkaképességet, illetve az egész életminőséget is jelentősen befolyásolja.

Jellemző a hirtelen lassítás vagy gyorsítás közben bekövetkező irányváltozás, a rotációs mechanizmus, ritkábban hyperextensió. Így elsősorban a labdajátékosok, küzdősportolók, síelők veszélyeztetettek.

Az esemény általában erős fájdalommal jár, hamar kialakul az ízület duzzanata, a sérültek nagyobb része a korai stádiumban lábát terhelni i nem bírja.

Főleg részlege sérülés esetén a tünetek enyhébbek, esetleg rövid ápolás után még a játék folytatására is képesek lehetnek, azonban a jelentkező duzzanat miatt általában hamarosan kénytelenek leállni.

Fizikális vizsgálat: Akut szalagsérülés esetén jellemző tünet a viszonylag gyorsan, pár órán belül kialakuló haemarthros. Ezért a térd duzzadtnak látszik, a patella ballottálható.

Porckopás esélye sérülések után - Egészséges ízületek

Extensióban jellegzetes a néhány fokos elmaradás, mely részben az ilyenkor megfeszülő keresztszalag miatt fájdalomból kifolyólag inkább reflexes, izomvédekezéses eredetű, de nagyobb, sérült szalagrészlet előrecsapódásakor mechanikai gátló ok is lehetséges. A keresztszalagban található feszülést érzékelő receptorok sérülése miatt zavar támad a nociceptív és proprioceptív reflexívekben is, melynek feltűnő jele a hamar kialakuló quadriceps izom renyheség és a korai, inaktivitással még nem magyarázható izomatrophia.

Akut térsérülés esetén a saggittális stabilitás megítélésére lényegében csak a Lachmann teszt használható. A fájdalmas izomvédekezés miatt nagyon fontos a kíméletes kivitelezés, a tényleges ellazulás kivárása, különben gyakran fals negatív eredmény születhet.

A valamivel sportos térd sérülések KT arthrométerrel történő vizsgálatnál szintén fontos az izomvédekezés kikapcsolása, mivel annak megléte ezt a módszert is befolyásolja.

Sportos térd sérülések - Az ízületek sportos sérüléseinek kezelése

Esetleges társsérülések megítélésére természetesen tanácsos végigcsinálni az egész vizsgálati protokollt aktív, passzív mozgások, oldalszalagok és meniscusok vizsgálata. Mivel a keresztszalagsérülés gyakran társul meniscus laesióval, a fizikális jelek sokszor komplexek. Képalkotó vizsgálatok: Haemarthrossal vagy érezhető instabilitással járó térdsérüléseknél mindig tanácsos első körben kétirányú rtg felvétel készítése.

Ez lényegében szinte minden szakrendelésen könnyen elérhető, s bár a szalagos, porcos struktúrákat nem mutatja, mégis nyerhetők belőle hasznos információk. A keresztszalag sérülések egy részénél ugyanis nem maga a szalag szakad el, hanem az eredési, vagy hogyan kezeljük az ízületi gyulladást a nagy lábujjon pontja szakad ki kisebb-nagyobb csontos alappal.

Ez főleg serdülőkre, illetve fiatalokra jellemző, és ellátási taktikája is más, mint a tényleges szalagszakadásoknak. Ezen kívül főleg erős sportos térd sérülések behatás, vagy nagyobb varus-valgus stressz mellet létrejövő sérülések esetén fennáll a veszélye ízületi felszín beroppanásának, vagy komplexebb, ízületbe hatoló törés lehetőségének is.

Ezek kizárására az rtg is alkalmas eszköz. Legrészletesebb képet az ízületről az Sportos térd sérülések vizsgálat ad. Mind a keresztszalagok, mind a meniscusok és a terhelési porcfelszínek állapotát kiválóan megmutatja.

Oldalasan estem rá. A korhazban jobb oldalrol szurtak meg tobbszor is, kozbe a masik oldalrol nyomkodtak. Feldagadt, valamit leszivtak volna — nem tudom. Aztan gipsz kerult fel 2 hetig.

Néha az eljárás még túl érzékeny is, lehet, olyan intramuralis szakadáskezdeményt, bevérzést is kimutathat mind a szalagokban, mind esetleg a meniscusokban, melyeket aztán arthroscopia során nem, vagy alig lehet felfedezni, és operatív ellátást esetleg nem is igényelnének.

Kezelés: Konzervatív kezelés Elsősegélyként a frissen sérült térd nyugalomba helyezése, jegelése, megfelelő fájdalomcsillapítás, esetleg thrombosis prevenció alkalmazandó. A biztos diagnózis felállítása után részleges sérülések esetében szóba jöhet aktív funkcionális kezelés. Ilyenkor az akut szak elmúlása után az ischiocrurális, flexor csoport célzott erősítésével tehermentesíthetjük a károsodott szalagot.

Bár az a tapasztalat, hogy részleges elülső keresztszalag sérülések előbb-utóbb komplettálódnak, ily módon sokszor sikerül évekig panaszmentes állapotban tartani a sportolókat. Komplett szakadás, jelentősebb saggittális instabilitás esetén, válogatott esetekben egyes japán szerzők jó eredményekről számoltak be speciális rugós térd brace használatával.

Az ízületi sérülések gyógyításának új lehetősége: az artroszkópia Porcleválás, meniscus szakadás Porcleválás, meniscus szakadás Meniscus szakadás? Lehet ezzel élni, azt mondják. Csak akinek van, az nem képes.

Alapfeltétel, hogy a sérült szalagrostok ne csapódjanak előre vagy oldalra, hanem a synoviális burkon belül, lényegében a helyükön maradjanak. Ezt MR vizsgálattal ellenőrzik. Külső rögzítésre olyan rugós brace-t használnak, sportos térd sérülések a korlátozható szögtartományú oldalmerevítők mellet egy, a tibiát a tuberositas magasságában folyamatosan dorsál felé nyomó rugós feltét is szerepel.

Ez a mechanizmus mozgások közben is tehermentesíti az elülső keresztszalagot. A korai, aktív térdmozgások megakadályozzák a kontrakturák kialakulását, és a synoviális pumpa működése gyorsabb gyógyulást eredményezhet. Műtéti kezelés Komplett elülső keresztszalag szakadások esetében a leggyakrabban alkalmazott módszer. Abruptiós sérüléseknél a kiszakadt csontos alap refixálása a követendő taktika.

A jóval gyakoribb intraligamenter szakadások esetében a sérült szalagmaradványok rekonstrukcióját, ami évtizedekkel korábban bevett eljárás volt, ma már nem alkalmazzuk. A sérült szalagrostok műtéti egyesítésekor, még ha létre is jött a gyógyulás, olyan nagy számban járt instabil, elégtelen funkciójú, heges végeredménnyel, hogy funkcionálisan az elért eredmény siralmasnak volt mondható.

Térdszalag-sérülések - FájdalomKözpont

Ezért az utóbbi évtizedekben világszerte elterjedt eljárás a sérült sportos térd sérülések pótlása lett. LARS graft Minden szerves anyag át-vagy beültetésekor a stabil rögzítésen túl a legfontosabb kérdés a beépülés. Az új helyre került szövet nem rendelkezvén saját vérellátással eleinte degeneratív folyamatokon esik át, szerkezete fellazul, gyengül.

A csontfurat, illetve a synovia felől rákúszó kapillárisok a A teljes beereződés hosszú. Teljes strukturális beépülés gyakran több mint egy év után jön csak létre.

A térdsérülések fajtái és kezelésük

Mivel az allograftok csak az adóterületi problémákat küszöbölik ki, ugyanakkor számos más problémát vetnek fel, ritkán kerülnek alkalmazásra. Az elhúzódó beépülés kiküszöbölésére főleg az élsport időfaktor igénye miatt évről- évre jelennek meg új, szintetikus szalagok.

Ezeknél a primer stabilitás a rögzítésen múlik, így szerencsés esetben már néhány hét múlva teljesen terhelhetők. Hosszú távra is gondolva a gyártók próbálnak olyan speciális, semi-szintetikus anyagokat alkalmazni, ahol lehetőség van kötőszöveti sejtek benövésére, hogy idővel a graft át is épüljön. Eddig ezen kísérletek nem hoztak átütő sikert, így a hosszú távú jó eredmény hiánya miatt nem is tudtak nagyon elterjedni.

A műtét: A szalagpótlást ma már legtöbbször arthroscopos kontroll mellett, minimál invazív módon végzik. Nagyon fontos a szalag helyes pozicionálása, hogy a tapadási pontok minél inkább az eredetinek megfelelő helyre kerüljenek.

Rosszul elhelyezett lefutás mellett kóros lazaság, vagy mozgási akadály impingement jöhet létre, ami a funkcionális eredményt jelentősen rontja. Tekintettel arra, hogy az elülső keresztszalag helikális szerkezetű, rostjainak egy része csak bizonyos mozgásfázisoknál feszes, e speciális mintázat pótlását a párhuzamos rostszerkezetű graftok nem képesek maradéktalanul pótolni.

Így, bár a késői szövettani vizsgálatok igazolták a hagyományos graftok strukturális átrendeződését egy, az eredeti keresztszalagéhoz hasonló szerkezetté, az utóbbi években újabb műtét technikai módosítás kezdett elterjedni. Az ún. Az egyik köteg lefutását az elülső keresztszalag főleg rotatiós stabilitásért felelős posterolaterális, a másikat a főleg saggittális stabilitást hordozó anteromediális kötegének megfelelően pozícionálják.

Bár a biomechanikai érvek meggyőzőek, a hosszabb távú eredményekben nem észlelni sportos térd sérülések különbséget az új technika javára. A műtét időzítése több tényezőn is múlik. Ha a diagnosztika a sérülés után hamar kész, és a technikai, valamint személyi feltételek is adottak, az első napban a sérülést követően még a traumás szöveti stressz időszakon belül el lehet végezni a szalagpótlást.

Ilyenkor a kockázat lényegesen nem nagyobb, és a sérült jelentős időt nyerhet. A napi gyakorlatban azonban általában csak a sérülés utáni 2. Ilyenkor a műtéti kockázat nagyobb, ezért inkább érdemes kivárni. Utókezelés: Bár a rögzítés típusától és az adott műtét egyéb paramétereitől függően az elülső keresztszalag pótlások többsége már korán terhelésstabil, a járásbiztonság helyreállásáig néhány naptól max.

megnyilvánulásai

Már a korai postoperatív szakban törekedni kell a teljes extensió és a 90 fokos flexió mielőbbi elérésére. Ez CPM passzív mozgatógép, illetve aktív gyógytorna segítségével történik. A reflexes okok miatt gyakran renyhe combizom működés segítésére az aktív tonizáló gyakorlatok mellett néha még selectív ingeráram kezelés is szóba jön.

• Sportos térd sérülések. A leggyakoribb térd sérülések, avagy mihez kezdj velük?
• Enyhíti a térd akut fájdalmát
• Könyök specialista orvos
• A fiatalabb korosztálynál jelentkező térdfájdalmak többnyire a sérülések következményei, amelyeken a legtöbb esetben egynapos sebészeti eljárással, úgynevezett artroszkópos műtéttel lehet segíteni.
• A természetes térd három csontos részből áll: a combcsont alsó vége, amely két összekapcsolt kerék alakú: a kondíliák; a sípcsont felső vége, más néven sípcsont fennsík; A térdkalács patella vagy : kis pajzs található előtt a combcsont.
• Kislábujj sérülés

Jól kivitelezett műtét és sikeres post operatív kezelés eredményeképpen a 6. Bár a panaszok ilyenkor már csak minimálisak, fontos tudni, hogy az átültetett szalag graft ép ilyenkor a legsérülékenyebb! Az eltelt időben a tapadási pontoknál már létrejött beépülés, de a szalag beereződése csak most kezdődik!

A szöveti állomány ilyenkor fellazult, degenerált, ezért fontos óvni a túlterheléstől. Ezután fokozatosan a revascularizáció létrejöttével, a mechanikai igénybe vételnek megfelelően a roststruktúra is átalakul, egyre inkább fog szerkezetileg is hasonlítani az eredeti keresztszalagra. Ez igen hosszú folyamat, a teljes remodelláció több mint egy évig tart. Ebből kifolyólag, bár a subjectív panaszok sokkal hamarabb megszűnnek, és a teljes térdfunkció is általában néhány hónap alatt helyreáll, a keresztszalagot nagymértékben igénybevevő sportokat labdajátékok, küzdősportok, síelés stb.

Élsportolók esetében, ahol a megfelelő izomkontroll többnyire hamar helyreáll, ez az időszak kb.

Igazság szerint ennek elsősorban financiális okai vannak, a regenerációs folyamatok náluk sem mennek végbe hamarabb. Ezért viszonylag gyakran tapasztaljuk az élsportolók esetében a rerupturát, összehasonlítva a több regenerációs időszakot kiváró hobbisportolókkal.